♥ A döntés, hogy gyermeket vállalsz, egy pillanat műve csupán. ♥
♥ De az érzés, hogy a szíved a testeden kívül dobog, örökre szól. ♥

Oldalak

2010. március 9., kedd

Orvosi szoba :\

Hát, háát.. rég jártam errefelé.. De most újra itt vagyok :D

A múltkor említett számvitelem 5ös lett ^^ És Indynek is ^^ Nagyon prok vagyunk xD

Szombaton voltunk faternál megköszönteni.. Lényegében ez a nap annyiból állt, hogy apa aludt, Orsi bűvölte a nagy gépet, én meg a laptopomat xD Jó kis családi nap :P

A vasárnapom elég uncsinak indult, azzal a ténnyel, hogy egész nap pénzügyi piacokat kell tanulnom/gépelnem, míg anyáék kimentek Pannonhalmára mamáékhoz, de aztán mindig hoz valaki egy "kis" mozgalmat szürke, magányos hétköznapjaimba (vagy jelen esetben hétvégémbe).
Szóval jah, elég hideg volt a városban... De aztán többé-kevésbé minden megoldódott :)

Tegnap semmi extra nem történt, azt leszámítva, hogy Indyvel ellógtuk az uccsó kettő órát xD
Utána felmentem hozzájuk, és csak este hatkor keveredtem haza :D Májki csinált nekem csodakakaót ^^, gitároztunk, meséket olvasgattunk, Indy sütött Gundel palacsintát :D
Tök jó nap volt :D

Ma meg egész nap "laza vagyok, szétesem".. xD
Tesin ugy döntöttem, hogy ma nincs kedvem floorballozni, inkább leültem a padra és néztem a hat elszánt játékos osztálytársamat.
Egyszer csak elkezdtem tökre lezsibbadni, és éreztem, ha most állnék, akkor már összeestem volna. Azt hittem, hogy leesett a vérnyomásom. De hát ültem, mi a bánattól?
Rádőltem Nusi vállára, és én tisztán emlékszem, hogy beszéltem hozzájuk, de ők Nikivel állítják, hogy nem hallottak tőlem semmit. Szóval ők azt hitték először, hogy csak hülyéskedek, aztán nagy nehezen rájöttek (abból, hogy csúsztam le Nusi vállán, és nem bírtam magam tartani), hogy tényleg nagyon rosszil vagyok, ugyhogy megfogtak ketten kétoldalról, és kicipeltek a teremből.. Mindenki néz, hogy mi van, én meg alig tudok magamról vmit, csak érzem azt a bizonyos ájulás előtti zsibbadtságot, de aztán nem sötétült el a világ, mint anno. Szóval magamnál maradtam. Természetesen a tesitanár ebből semmit sem tudott :P Jó kis tanár.
Odakint leültettek a lépcsőre, Nusi elrohant hidegvizes borogatásért, Niki meg ott maradt velem, én meg szétfolytam a lépcsőn xD
Gazdaságiból kértünk vérnyomásmérőt, és felvittek az orvosiba lefeküdni. Amikor megmérték, akkor már "csak" 133/83 volt, de ez már 10 perc elmultával volt, amikor már jobban lettem, tehát olyan 150 körül lehetett xD Én meg aszittem, hogy leesett.. ^^
Mindegy, pihentem még egy kicsit, aztán visszamentünk az osztályba.
Bár én állítom, hogy legalább 20 percet kint voltunk, Nusiék azt mondták, nem volt több 5 percnél.. xD Kissé elmosódott az idő..

Következő szönetben már az összes tanár engem nézett és kérdezgették, hogy vagyok, mert itt gyorsabban terjednek a hírek, mint a Barátok Köztben, amikor még Magdi anyus élt..
De semmi gáz.. Bár a többi órán is elég nyomott voltam, már jól vagyok.

Uccsó 3 ora ofővel volt.. Szegény tanár xD Végig dobálóztunk, kiabáltunk, meg repülöket hajtogattunk xD Mint az ovodában xD
De a végére már egész megszokta xD

Itthon meg amit hazaértem bezuhantam az ágyba, és aludtam 3tól 5ig. Irto jol esett. Most már tényleg jól érzem magam :D

Nah, de most mehetek tanulni, mert holnap lesz egy hitelbírálat zh-m, meg irunk 4 tételből :P
Pusszantás :D <3

Nincsenek megjegyzések: